Labradorit

A LABRADORIT elnevezését a kanadai Labrador-félszigetről kapta, ahol az első követ 1770-ben egy misszionárius találta.
Különleges földpátásvány, a szín és fényjátéka emelte a kedvelt drágakőásványok közé.
A labradorit alapszíne szürke, különleges tulajdonsága a labradorizálás, amely kékes, zöldes, sárgás, vöröses színjáték.
A színjátékot apró ásványzárványok, hematit, ilmenit, magnetit és a finom ikerlemezeken való fényvisszaverődés okozza.
A zöld árnyalatú labradoritot hiúzszemnek hívják.
A finn lelőhely darabjai a legszínesebbek, azokat spektrolitnak nevezik. A legnagyobb mennyiségű nyersanyagot Madagaszkár és Brazília termeli, ezekből inkább dísztárgyak készülnek, hogy minél nagyobb felületen mutassák a fényjátékot.