Opálok

Az OPÁL név "upala" indiai szóból ered, melynek jelentése: kő, drágakő. A görögök átvették e szót, "opalliosz" lett belőle, így jött létre az opál elnevezés.
Az opál ásvány különleges képződésű üledékes anyag, kovasavas oldatok lassú megszilárdulása és nem kristályos szerkezete jellemzi őket. Mindig tartalmaz szerkezetében vizet, ebből adódóan kényes ásvány : hő hatására elveszíti víztartalmát és repedezetté válik, a hozzáadott ( vízfürdő) víz sem segít rajta. Könnyen tönkremehet még savas és lúgos közegben, a kozmetikumok roncsolják szerkezetét. A vízvesztés természetes folyamat, a tömörebb szerkezetű opálok is tönkremennek hosszú idő után. Ennek az ásványcsoportnak is vannak szegény és gazdag szereplői : a színük, különleges színhatásuk egyes típusokat keresetté tettek.
A legkeresettebb opálok a tűzopál és a nemesopál, ezek már sokkal ritkábbak, mint közönséges társaik.
Az opálok "középosztálya" a szép színű opálok, mint a tejopál, a rózsaopál és a kékopál. Ezek közül mivel érdekes a színe, a rózsaszínű opált kedvelik leginkább valamint a perui lelőhelye bőséges anyagot ad a helybeli feldolgozóknak. Az egyszerű ékszerek köve, az inka indián ékszerek is bemutatják az opálokat. Mivel a jobb színű darabok kicsik, ezért kevés a szép ékszer belőle vagy drágább termékek lesznek a jobbakból. A legdrágább opálok miatt régóta gyártanak hozzájuk hasonlító termékeket a nemesfémékszeripar részére is, de a közönséges üvegutánzatok is jelen vannak opálként a piacon.