Pirit

A PIRIT szó görög eredetű, jelentése „tűz”, a „pirit lithosz” jelentése pedig „szikrázó kő” – utalva az ásvány megmunkálása közben szálló szikrára.
Emiatt a tulajdonsága miatt régen egyébként tűzcsiholásra is használták.
A pirit sokat használt neve még a „tűzkő”, a „bolondok aranya” vagy „balgák aranya” is, utalva ezzel az aranyhoz való hasonlatosságára.
A pirit kristály sokféle közettípusban fellelhető, az egyik leggyakoribb szulfid.
Gyakori vasérc, a legtöbb magmás, üledékes kőzetben megtalálható.
Módosulata a markazit, mely a piritnél alacsonyabb hőmérsékleten keletkezik.
A fénylő pirit nagyon érdekes, ún. köbös, szabályos rendszerben kristályosodott ásvány, gyakori megjelenési formája a kocka.
A fémes csillogású, aranylóan fénylő pirit a sárgarézhez és az aranyhoz hasonló színű.