Rubin

A RUBIN neve a latin "rubeus" = piros szóból származik
A sugárzóan vörös rubin a korund átlátszóan színes változata.
A gyémánt után a legkeményebb ásvány.
Képződése magmásan andezitben, pegmatitokban, bazaltban, és metamorfózissal a folyótorkolatokban.
Bipiramisos, prizmás, táblás vagy romboéderes kristályokat alkot.
A rubin erős pleokroizmust mutat. A színváltás áteső fényben való forgatás közben szabad szemmel is észlelhető.
Ultraibolya-sugárzásban erős lumineszcencia léphet fel.
Piros színét a króm-oxid tartalom okozza. A króm-oxid a korundrácsban az alumínium-oxid helyét foglalja el. Különböző színárnyalatú rubinok léteznek a halvány rózsaszínűtől a vörösig.
A Rubin drágakő, vannak gyenge minőségű változatai . A gyenge minőség az átlátszatlanságot, halvány színt és erős repedezettséget jelent. Ettől még Rubin és drága termék.


Érdekesség: A legritkábbak és legértékesebbek a galambvérszínű kövek. Az ókori Kelet költői nyelvén úgy hívták ezeket, hogy "vércseppek a Földanya szívéből".
A világ legnagyobb valódi rubinjának azt a galambtojás nagyságú drágakövet tartották, amely Katalin orosz cárné koronáját ékesítette. Medici Katalinnak és Madame Dubarrynak is a rubin volt a kedvenc drágaköve.
A Vencel koronába 150 karátos rubin van foglalva. A koronában összesen 96 drágakő található. IV. Károly ezt a koronát Szt. Vencel Premyslida fejedelemnek ajánlotta fel. Ezzel fejezte ki elkötelezettségét a fejedelmi család iránt, amelyből anyai ágon származott. IV. Károlyt ezzel a koronával 1347-ben koronázták meg.